Tanulási stratégiák

A tanulási stratégia egy jól megkomponált rendszer, melynek következetes alkalmazásával a tanulás folyamata keretbe foglalható. A szakirodalomban többféle tanulási stratégiáról is olvashatsz. Íme néhány példa, egyenlőre csak a hozzájuk tartozó kulcsszavakkal:

A PQRST módszert :

• Preview – Áttekintés
• Question – Kérdés
• Read – Olvasás
• Self-Recitation – Felmondás
• Test – Ellenőrzés

És az igazán gyilkos MURDER módszer. A technikát 1979-ben Dansereau és munkatársai írták le.

• Mood- Kedv – Hangulatteremtés, motiválás
• Understand - Megértés
• Recall - Felidézés, visszahívás
• Digest - Emésztés, feldolgozás
• Expand - Kiterjesztés, önvizsgálat
• Review - Áttekintés, ismétlés

IPOO melynek struktúráját Mező Ferenc dolgozta ki

• INPUT - Információgyűjtés
• PROCESS - Információfeldolgozás
• OUTPUT - A gyakorlatban történő alkalmazás
• ORGANIZÁCIÓ - Összegző lépés az egység megteremtéséhez

Ezen stratégiákat támogathatják időgazdálkodási (Pomodoro) és jegyzetelési (Cornell módszer, gondolattérkép) technikák is, melyek néhány helyen külön stratégiaként kerülnek feltüntetésre. Például A Cornell-módszer jegyzetelési technikaként mutatom be egy másik kurzusban, de az 5R lépéseiben tanulási stratégiaként is alkalmazható:

• Record – Jegyzetelés
• Reduce – Szűkítés (Összegzés)
• Recite – Felmondás
• Reflect – Tükrözés (Részek összekapcsolása)
• Review – Áttekintés

Sok az átfedés közte és az SQ4R technika között, melynek lépéseit 1972-ben Thomas és Robinson publikálta.

• Scan - szkennelés
• Query - lekérdezés
• Read - olvasás
• Reflect - átgondolás
• Recite - felidézés
• Review - áttekintés

A magam részéről nem hiszek kész struktúrák teljes átvételében. Úgy, ahogy akár tantárgyanként és tanulási célonként is változhat mi a hatékony tanulási technika, a kiválasztott tanulási stratégia is személyiségtől, korosztálytól, előismeretektől és még számtalan egyéb tényezőtől függhet. Azonban mindenképp érdemes megvizsgálni mitől lehetnek hatékonyak ezek a stratégiák.

A tanulás előkészítése

Akár napi rutin is válhat belőle, hogyan teremti meg diákunk a megfelelő tanulási feltételeket és engedi el az őt foglalkoztató számtalan információt, hogy koncentráltan a tanulásra fókuszálhasson.

Például ugyanazt a zenét hallgatja miközben előkészíti a tanuláshoz szükséges eszközöket, lehalkítja, lenémítja a telefonját. Átfutva a feladatait elkészíti a napi tanulási tervét és frissíti a heti tervét. Kitűzi aznapi céljait.

Források áttekintése

Nézzük először azt az esetet, amikor tankönyvből, önállóan kell feldolgozni egy tananyagot. Ebben az esetben a forrás átfutása előzetes betekintést ad a tartalomról, felmérhetjük a ráfordítandó időmennyiséget, és kiválaszthatjuk a hozzá rendelhető tanulási technikákat.

Tipp: Diákjaink akár kérdéseket is megfogalmazhatnak maguknak a témával kapcsolatban, melyekre kereshetik a választ a tananyagfeldolgozás során. Erre tapasztalatom szerint kezdetben csak kevesen képesek. Inkább csak a kíváncsiságukat kelti fel az első áttekintés.

Valószínűbb egy felsős diák esetében, hogy tanórai jegyzetről van szó, akkor már másodszor találkozik a megtanulandó tananyaggal a diák, így az óra felidézése után kiegészítheti, megjegyzésekkel láthatja el a tanulnivalót.

Tipp: Például felkiáltójelek kerüljenek a fontos dolgok mellé, kérdőjelek pedig a még meg nem értett, vagy kiegészítésre szoruló információkhoz.

A diák saját jegyzetén kívül a tankönyvekben is érdemes megkeresni ugyanezt a tananyagot, hogy még több forrás álljon rendelkezésre a tananyag elsajátításához.

Megértés

Az értő olvasás, jegyzetelés fázisa. Az órán való jegyzetelés és az óra értő követése után talán az egyik legfontosabb szakasza a tanulási folyamatnak. Itt érdemes közben gondolattérképet készíteni, kézzel írt vázlatba szűkíteni a tartalmat. Ez segít abban, hogy ne kalandozzon el a diákunk figyelme olvasás közben. Itt történik meg azoknak az adatoknak a kiszűrése is amit memorizálni szükséges.

Memorizálás

Az adatok és információk rögzítése különböző tanulási technikákkal. Érdemes a diákoknak többféle technikát kipróbálni, hogy kiderüljön, számukra melyik működik a legjobban.

Felidézés

Feladatok megoldása: Házi feladat megoldása, munkafüzet feladatai. Vagy akár feladatbankok alkalmazása a tudás felméréséhez és elmélyítéséhez. Ilyenkor a jegyzetek és források újraolvasásával pótolhatók a hiányosságok. Talán előtted is ismert a ⅔-os szabály: ⅓ részben tanulj, ⅔ részben ültesd át a gyakorlatba.

Felmondás: Mindenképp hangos felmondást kérjetek, mert a csak gondolati összefoglalás átsiklik fontos információk felett, továbbá nem alakítja ki a saját szavakkal történő megfogalmazás képességét.

Emésztés

Tetszik ez a rész a MURDER módszerből. A tananyagot hagyni kell ülepedni kicsit. Ha kellően elmélyült a tanuló a tananyag feldolgozásban, itt kristályosodik ki, hogy mi az ami még nem érthető és tovább kell vele foglalkozni, vagy újabb kérdések merülnek fel a tananyaggal kapcsolatban aminek utánanézve tovább mélyülnek az ismeretek. Ehhez azonban időt kell adnunk magunknak a következő ismétlés előtt.

Újabb ismétlés, összefoglalás

Itt már csak a lényegét próbálja a tanuló átfutni a tananyagnak, a megértés ellenőrzésével.

Tipp: Akár készülhet puska is, amiben összefoglalja a tanuló a hiányosságait. Amikor már csak a puska tartalmát kell memorizálni szinte kész is a tanulási folyamat. Jó eséllyel amikor a következő óra vagy a vizsga előtt elkezdenek beszélgetni a tanultakról, már képes lesz véleményalkotásra a témában és el is tudja magyarázni kevésbé felkészült társainak a tananyagot a diákunk. A puska utolsó átfutásával pedig már a használatára sor sem kerül.