A tanulás folyamata

Elfelejtettem.
Nem értem.
Két állítás, amivel újra és újra találkozhatsz tanítási gyakorlatod során. A tanulás folyamatának javítása érdekében nagyon fontos tudatosítani, hogy hogyan tehetünk azért, hogy a tananyag érthetőbb legyen és minél több információ maradjon meg hosszú távon a memóriában. Mielőtt ezen két témát alaposabban is körüljárnánk érdemes néhány kevésbé fontosnak tűnő, de mégis elengedhetetlen tényező ellenőrzése.

Magát a tanulást számtalan dolog befolyásolhatja, melyekről a többi kurzusban részletesen is szó esik. De lássuk közülük néhányat itt is:

• Tanulási környezet: Alkalmas-e az elmélyült tanulásra? Érdemes kizárni a zavaró tényezőket és előkészíteni mindent, ami a tanuláshoz szükséges lesz.
• A tanulónak nem csak a környezetét, hanem magát is fel kell készítenie a tanulásra. Ideális-e a tanuló lelkiállapota, nem túl zaklatott-e, fáradt-e? Az életkornak és azon belül az egyénnek szükséges alvásmennyiség megléte pozitívan befolyásolja a teljesítőképességet, de ezt gondolom feltételezted is.
• Milyen a tanulási motiváció, a tanuláshoz való viszony, mi a tanulás célja? Amit szívesen tanul, amiben sikerélménye van, azt hatékonyabban is tudja tanulni. Ezért érdemes érdekeltté tenni a tanulásban. Érdemes tisztázni azt is mi a tanulás konkrét, aktuális célja: tartós, pontos, értő tanulásra van szükség, vagy ideiglenesen kell néhány információt megjegyezni?
• Tanulástervezés: Ajánlott hosszú távú és napi tanulási tervet is készíteni. Rugalmasan változtatva az aktuális előrehaladás és információk birtokában. A napi tanulási blokkot különböző szakirodalmak szerint 30-50 perces blokkokra érdemes osztani, közben rövid szüneteket tartva. Ennyi ideig vagyunk képesek figyelni, az agynak pedig szüksége van a regenerációra.
• Jegyzeteléstechnika: Teljes órai jegyzet áll-e rendelkezésre a tanuláshoz? Megfelelő-e a jegyzetelés technikája? Ismeri-e a tanuláshoz szükséges alternatív forrásokat a saját jegyzetén kívül (könyv)? Tud-e információt keresni és értékelni?

Ha ezek rendben vannak, lássuk mit tehetünk még a hatékony tanulásért!

Bár a hozzá kapcsolódó kutatás régi, a tanulási piramis/tölcsér remekül szemlélteti, hogy minél több érzékszervünk vesz részt a tanulás folyamatában és minél aktívabb tanulási technikákat használunk annál sikeresebb lesz a folyamat. Sok tanuló megáll annál a lépcsőfoknál, amikor már vissza tudja idézni az iskolában hallott, vagy tankönyvben olvasott információkat. Igazán hatékonyan azonban akkor sajátíthatja el a tananyagot, ha képes véleményt alkotni a témáról, alkalmazni a megszerzett ismereteket, és akár másoknak is meg tudja azokat tanítani.

A kép forrása, további információk a Wikipédián az ábráról és az educationcorner.com oldalról. (Utoljára letöltve: 2025.07.28)

Tipp: Kifejezetten szeretem, ha az órai munka alatt kisebb csoportokban magyarázzák egymásnak a megoldandó feladatot a diákjaim, vagy közösen keresik a hibát egymás munkájában. Próbáljátok ki ti is, hátha nálatok is sikeres lesz ez a munkamódszer.

Tipp: Minél több érzékszerv bevonása a tanulási folyamatba növeli a hatékonyságot. Ezekhez nem nehéz egyszerű trükköket találni: hangos olvasás; olvasás közben kézzel írt jegyzet, ábra készítése; összefoglaláshoz gondolattérkép készítés, szövegrészletek színkódokkal való kiemelése.

Naponta több millió információ jut a rövidtávú memóriánkba, de csak töredéke kerül át a hosszútávúba. Azt, hogy milyen autómárkákkal találkoztunk vezetés közben, nem biztos, hogy fel tudjuk idézni a nap végén. De ha láttuk, hogy hibázik egy autó sofőrje és ez felbosszant, lehet még napokkal később is fel tudjuk idézni a szituációt vagy az autó jellemző tulajdonságait. Az információk, amikhez jelentős események kapcsolódnak jobban megmaradnak az emlékezetünkben. Az előhívó emlékek vagy érzelmek a tanulás során is felhasználhatóak, szándékosan előidézve a sikeresebb információtárolás érdekében.

Tipp: Gyakran hozzák a 09.11-et és az ikertornyokat példaként, de te ne tedd, mert a diákjaid, lehet még meg sem születtek amikor történt, és csak ti tudjátok hogy hol voltatok, és mit csináltatok amikor eljutott hozzátok az információ a terrortámadásról. Inkább ők keressenek olyan eseményt, amire kristálytisztán emlékeznek.

A tanulás eredménye akkor lesz hosszútávú, ha nem felejtjük el a bevésett információkat. Sajnos az idő ez ellen van. Talán ismered Hermann Ebbinghaus (1850-1909) felejtési görbéjét.

A kép forrása

(Utoljára letöltve: 2025.07.28)

A görbe remekül szemlélteti az ismétlés fontosságát. Vegyük például az idegen szavak tanulását. Ha a hétfői tanórán új szavakat tanulnak a diákok, melyeket nem használnak szerdáig, csütörtökön már nem tudják felidézni, így újra kell tanulniuk azt. Ha viszont rendszeresen ismétlik a hét folyamán, 90% fölötti eredményt is elérhetnek a felidézésben egy héttel később. Ismétlés a tudás anyja! Ám az nem mindegy, hogy hogyan ismétlünk. Ennek nem magolásnak kell lennie, hanem az ismeretek egyre mélyebb alkalmazásának. Erről a tanulási stratégiáknál esik majd szó részletesebben.

Tipp: Ezért javasolják többnyire, hogy idegen nyelv tanulására hetente többször érdemes időt szánni.

Ha nem lehet idő hiányában a tanulás lépéseit több napra beosztani, akkor is érdemes egy napon többször elővenni a tanulnivalót. Egy hosszabb tanulási fázist több ismétléssel és végül a megszerzett tudás ellenőrzésével kiegészítve. Ezzel megnöveljük a lehetőségét annak, hogy az információ a hosszútávú memóriába kerüljön. Tehát inkább többször érdemes foglalkozni a témával mint egyszer sokat.

Milyen képességek fejlesztése teheti hatékonyabbá és gyorsabbá a tanulási folyamatot?

• koncentráció
• olvasási készség
• szövegértés
• memória
• rendszerező képesség

Ezek fejlesztési lehetőségeiről egy másik kurzusban esik szó.